Komoly sikert ért el Simon Imre, a 3D Központ munkatársa az MIT-Harvard Medical School egészségügyi innovációs tréningjén

Tíz héten át zajló egészségügyi innovációs online tréninget hirdetett az MIT a Harvard Medical Schoollal közösen, melynek célja az innovációval párosított vállalkozói szemlélet kialakítása volt. Az intenzív képzésre rengetegen jelentkeztek, a kevés beválogatott között Simon Imre, a PTE 3D Nyomtatási és Vizualizációs Központ munkatársa is lehetőséget kapott, és csapatával a második helyen zárták a rangos megmérettetést.

Simon Imre

- A PTE 3D Központ inspiráló közösségének hatására és támogató vezetőségének javaslatára jelentkeztem a 2020 októbere és decembere között lezajlott MIT-Harvard egészségügyi innovációs online képzésére - mondta el Simon Imre, akinek a tréningen történő részvételét a PTE Általános Orvostudományi Kara támogatta. Simon kifejtette, a "bootcamp" egy intenzív, tízhetes tréning volt, fókuszban az innovációval párosított vállalkozói szemlélet kialakításával. Ez a szemlélet magában foglalja egyrészt a megfelelő probléma felismerését, az értéket teremtő megoldás létrehozását, és a termék, illetve a megoldás piacra vitelét egy fenntartható üzleti modell megalkotása révén.

A hét modulból álló tréningen rengetegen szerettek volna részt venni: 2020-ban az 1400 jelentkezőből összesen 63 főt válogattak be erre a képzésre, akiket aztán 12, 4-6 fős csapatokra osztottak, nagy hangsúlyt fektetve a diverzitásra és az eltérő szakmai háttérre. A csapatoknak fel kellett deríteniük egy problémát, majd annak alapos elemzését követően megoldási javaslattal kellett szolgálniuk. Következő lépésként egy fenntartható üzleti modellt alkottak mindehhez, végül pedig prezentálták a koncepciót. Imre egy ötfős csapat tagja lett, indiai, szingapúri és dél-koreai csapattársaival kezdtek bele a vizsgálni kívánt terület felderítésébe.

- Az ötletbörzét követően a csapattal az MRI scannelés lassúsága miatt felmerülő problémákra való fókuszálás mellett döntöttünk, célként a vizsgálati idő csökkentését tűztük ki a gyorsabb diagnózis és a jobb költséghatékonyság elérése céljából. Az ötletet az egyik csapattársam valós élettapasztalata adta, aki páciensként rendkívül nehezen élt meg egy 45 perces MRI-vizsgálatot, többször meg kellett szakítani azt, mivel kényelmetlenül érezte magát a szűk helyen, képtelen volt mozdulatlanul feküdni elegendő ideig. A felmerült problémák miatt az eredetileg háromnegyed órásra tervezett vizsgálat több mint két órán át tartott.

A probléma feltárása érdekében Imre és csapattársai négy ország pácienseivel és radiológusaival készítettek interjúkat, továbbá folyóiratokban is kutattak. Ennek során kiderült, hogy 10-ből egy páciensnek volt már a fentihez hasonló élménye. Az Amerikai Radiológiai Folyóirat arról számolt be, hogy 40 millió MRI scannelésből 4 milliót meg kell ismételni az USA-ban, a gazdasági veszteség az ismétlések miatt 400 millió dollárra tehető. Vannak ugyan eszközök, melyek komfortosabbá tehetik a vizsgálatot (fülhallgató, VR-szemüveg), de ezeknek vannak korlátaik, az altatás pedig következményekkel járhat. Nem beszélve arról, hogy a folyamatos újrascannelés traumatizálhatja a pácienseket, valamint növeli a várakozási időt a kórházakban.

- Kutatásaink során arra jutottunk, hogy a legtöbb páciens 20-30 percig képes mozgás nélkül elviselni a scannelést, a probléma leghatékonyabb megoldása így a vizsgálati idő csökkentése lehet – folytatta Simon Imre. Egy szoftveres megoldásban kezdtek gondolkozni, mely mesterséges intelligencia segítségével a gyors MRI-scannelések során létrejött, enyhén szemcsés képeket rekonstruálja klinikailag elfogadható és megfelelő képekké.

Imre és csapata a 10 hét alatt kidolgozta a szoftver működési elvét, valamint a megoldás közvetített értékeit és a hozzá kapcsolódó üzleti modellt is. A fejlesztés hatására csökkenne a páciensek szorongása, a várakozási idő, a vevőknek (kórházaknak, diagnosztikai központoknak) pedig az emelkedő páciensforgalom, ezáltal pedig az emelkedő bevétel lenne a pozitív hozadék. Könnyen lehet, hogy a koncepciónak lesz utóélete a gyakorlatban: Imre egyik csapattársa komolyabban foglalkozik vele, elképzelhető, hogy a jövőben kidolgozásra kerül a bootcampen második helyet érő tervezet.

- A tréning során folyamatosan hangsúlyozták, hogy ne ragadjunk bele egy választott üzleti lehetőségbe. Ha arról kiderül, hogy kilátástalan, bátran dobjuk el, keressünk új lehetőségeket a tanult metódus felhasználásával – mondta Simon Imre. Rámutatott, az általuk vázolt szoftver mérnökök és némi kezdőtőke bevonásával megvalósítható. Hozzátette, hálás a lehetőségnek, hogy egy ilyen megmérettetésen kamatoztathatta tudását, mélyíthette ismereteit.


Harta Viktor írása

Fotó: Csortos Szabolcs/UnivPecs

További hírek, események